Meddig tart eltörölni Az óvó sorvadást? Ha tõle nem szûrõdhet át A külvilág
Béklyótlan párként véve Él, ki követ vethet ránk? Van-e még, ami felettünk áll Csak a csalódás
Ahogy a bûn egyre mélyebb Nem lényeg, hogy mit találsz Éld át és hidd, hogy Tiéd Bár a sivárság néha még (fáj)
Már régen várom a percet Amikor épp tisztán látsz De félek, majd ráébresztesz Hogy a színfalak közt nem találsz
Jobb is tán nem is lenni Mint élni a folytatást Arctalan, üres senkik Egy újabb jéghideg nász
Ha Te vágy, én vigasz leszek Te tûz, én feloldozás Úgy marjuk, tépjük egymást Mintha fájna, hogy a másik más
Így függünk elgyötörten Nem várva a gyógyulást Élményünk a sebek mélye Hol végül már csak az (fáj)
Fáj, hogy nem találsz Meg nem érthetsz Közönybe fúlunk Mégsem szenvedsz Mégsem félsz Mégsem látsz Mondd miért Nem találsz Miért nem értesz Közönybe fúlunk Mégsem szenvedsz Mégsem félsz Mégsem látsz Mondd miért Nem találsz
Keserû cseppek Az emlékek De mind miénk Mélyet kortyolj Mind miénk Az emlékek Mind miénk Mind miénk