Ahogy a születő percek sorban követik egymást
Úgy lesz bánatunkból egyre több
Ahogy eltűnt szavaink nem idézik meg a múltat
Nincs már tavasz tél és nyár között

Tudod-e mennyire számít neked egy boldog óra?
De elmúlik és nem emlékszel rá
Akinek látni kéne és hallani sokkal jobban
Elfordítja fejét, s megy tovább

Nem ér a nevem ha kérdeztek
Teszem a kezem a másik kezembe
Itt minden meg van engedve
Fekete fehér az emberek lelke
Ha alulmaradsz a versenyben
Ha jó vagy rossz vagy teljesen mindegy
Nem ér a nevem ha kérdeztek
Nem ér, nem ér, nem ér

Ahogy a késő éjjel nem hoz mást csak árnyat
Nem lesz fény a csillagok között
Ahogy a szép emlékek sorra megfakulnak
Úgy lesz a félelemből egyre több

Nem ér a nevem ha kérdeztek
Teszem a kezem a másik kezembe
Itt minden meg van engedve
Fekete fehér az emberek lelke
Ha alulmaradsz a versenyben
Ha jó vagy rossz vagy teljesen mindegy
Nem ér a nevem ha kérdeztek
Nem ér nem ér nem ér