||: Engem már nem tutujgat senki.
Nem becéz, nem mondja: Kiscicám!
És te is azt gondoltad rólam:
nekem elég az, ha néha megkaphatsz.
Ezt a dalt levél helyett írtam.
Elhagyott, magányos vagyok.
Mind a ketten a magunk útját járjuk,
de emléked még mindig bennem él,
és tőlem ezt már nem veheted el. :||

Kedves Ferókám!
Leveled megkaptam,
csak egy baj van vele:
hogy nem értem.
Örülnék, ha vennéd a fáradságot,
és elmagyaráznád,
hogy mit miért mondasz.
Valamit vártál tőlem, amit nem adtam meg,
ebben biztos vagyok.
Talán hideg vagyok? Igen, miért ne?
Hiszen mindenkihez kedves vagyok, udvarias,
de húzok egy falat, amin nem mindenki léphet át.
(...)
Énis tudok rád ilyeneket mondani.
Például:
életunt, közönséges, cinikus állat vagy.
Kell ez nekünk? Miért bántsuk egymást?
Mindketten a magunk útját járjuk.

||: Te nem csak játszod a sátánt,
én úgy teszek
Tegnap lehet, megismertelek :||
Hideg, kegyetlen, rohadt

Te nem csak játszod a sátánt,
én úgy teszek
Tegnap lehet, megismertelek
Ki adta át neked a hatalmat
minden sejtemben?
A tisztaságom tőled kell féltenem

Te nem csak játszod a sátánt,
én úgy teszek
Tegnap lehet, megismertelek
Ki adta át neked a hatalmat
minden sejtemben?
A tisztaságom tőled kell
A tisztaságom tőled kell
A tisztaságom tőled kell féltenem

Csak tőled kell, de csak tőled kell
szeretném igazán, igazán, igazán, igazán
Mocskos...