Megváltozott mindennapok mindig követnek Vég néléküli hazugságok mindig jöhetnek De jókedvemet el nem hagyom, annyit nem érsz már Túl sok minden vár még rám, nem is sejted tán
Én ott leszek, ha bajban vagy, ezt megígértem rég Megtartom a titkaidat, s ha ez még nem elég Szobor leszek a kertedben, vagy tûzõ napsugár De a jókedvemet el nem hagyom, annyit nem érsz már
Ó, s ha kérded, olyan közel mért engedtelek
Ezt még el kell mondanom Magamban nem tarthatom Figyelj, érdekes, nem vagyok tökéletes
És attól tartok eljön majd tényleg az a nap Belépsz majd az ajtómon, hogy újra lássalak Tudnod kell, csak vendég vagy, és éppen ez a jó Mert a jókedvemet el nem hagyom, bármily megható
Ó, s ha kérded, olyan közel mért engedtelek
Ezt még el kell mondanom Magamban nem tarthatom Figyelj, érdekes, nem vagyok tökéletes
Ezt még el kell mondanom Magamban nem tarthatom Figyelj, érdekes, nem vagyok tökéletes
Ó, s ha kérded, olyan közel mért engedtelek
Ezt még el kell mondanom Magamban nem tarthatom Figyelj, érdekes, nem vagyok tökéletes
Ezt még el kell mondanom Magamban nem tarthatom Figyelj, érdekes, nem vagyok tökéletes