Na lám, megint egyedül áll és int-
elligensen kezeli az ügyeit az a nő,
akit hárman is álmukba foglalnak éppen
és néha-néha, [csak] próbaképpen
a mobilszámát is tárcsázni kezdik
s mert a lelkük mélyén ők épp elég gizdák
még egy randevúra is elhívják néha,
ígérve fűt-fát, zenét... és léha
vagy bunkó módon végül elkésnek este
de mentegetőznek, vagy okot keresve
úgy félórával a találka előtt még visszalépnek
és másnap délelőtt elfelejtik,
hogy fel kéne hívni vagy legalább egy rövidke
villanylevelet írni mert úgyis egész nap a monitor előtt
csak egy inputra vár és néha jól belőtt
frigidi-frizuráján még igazít kicsit
és délután öt körül várja a kocsit
ami elviszi végre egy olyan helyre
ahol egy gazdag embertől eshet teherbe
vagy esetleg enélkül is feleségül kérik
és egy jól irányzott kis kosárral vérig
sértheti végre majd azt a pasit
aki két éve egyszer már visszautasította őt mint egy utcanőt

pedig a lábai jók és két éve még
egy spanyol bankár a melléért
bimbónként ötezer pezetát kínált hogy nézhesse,
de ő a bankár fiá- tól tudta már rég,
hogy apuka egy senki és száműzetésbe küldte csak a jenki,
a cégvezetője, aki New Yorkban él,
és néha csak a hecc kedvéért
egy beosztottját a végvidékre küldi néhány hónapra, évre
és a bankár fia is így került Pestre
"Kár, hogy nincs pénze, mert csodás a teste"
gondolja hősnőnk a taxira várva
s bár randevút beszélt meg az egyikkel mára a három közül,
ki az álomra lő
Egy bankár fiáról álmodik az a nő