Ma is itt a reggel, ébred és felkel Budapest és furcsa pállott hideggel Köszönti zazie-t, aki csak áll a járdán Kezébe' telefon és iménti álmán Töri a fejét és emilre gondol De indulni kell mert még állig begombolt Kis kabátja alá is befúj a szél És teljesen átfagy, mire a buszhoz ér Pedig egy messzi házban, ahol a madár se jár Egy meleg szobában csak zazie-ra vár Egy csésze tea és emil hangja De a hetes buszt mindez hidegen hagyja
Rfr. gyere le velem, le gyere, a föld alá Veled utazik zazie a metrón Gyere le velem, le gyere, a föld alá Veled utazik zazie a metrón
Zazie szegény, csak áll a járdán Zsebre tett kézzel és iménti álmán Töri a fejét, amiben húsz perc alatt Egy zöld metróval emilhez szaladt És száguldás közben a fényeket leste Az állomásokon, és aznap este Emillel tréfából metrózni mentek Mint gyerekkorukban és végtelennek Képzelték a rövid, húszperces utat Metrósofornek is álmodva magukat de Zazie álmát az álmában most Dudálva gázolja szét a villamost Egy centivel éppen elkerülo Hetes busz, amire felkerül o Némi tolakodással, mégis mosolyog zazie Mert a metrónál is gyorsabban repítik álmai.
Rfr. gyere le velem, le gyere, a föld alá Veled utazik zazie a metrón Gyere le velem, le gyere, a föld alá Veled utazik zazie a metrón